Forrás: http://www.egeszseg.hu/cikk/az-idoskor-lelki-jellemzoi

Lelki egészség

Minden életszakasz egy krízis, amely az arra a korra jellemző változások, fejlődési pontok pozitív megélésével, és az alkalmazkodással magában hordozza az új életszakaszba lépés lehetőségét. A szakirodalom orvosi értelemben 60-65 éves korra teszi az időskor kezdetét. Az időskorról, mint életünk egyik szakaszáról beszélgetünk.

A lelki egészség szempontjából miért fontos az életmódváltás?

Mint minden életszakaszban, így az érett kor beköszöntével is fontos egyfajta életút kiértékelés. Érdemes visszatekinteni arra, mi az, ami eddig történt, és mi áll még előttünk. A szakirodalom számos esetben említ sikeres vagy egészséges öregedést, melynek egyik kulcsfontosságú kritériuma annak belátása és elfogadása, hogy már nem mindent tudunk vagy vagyunk képesek megváltoztatni. Az érett korban bekövetkező testi, szellemi, lélektani változásokhoz való alkalmazkodásban az életmódnak, mint az alkalmazkodást támogató, segítő tényezőnek markáns szerepe van. Fontos, hogy tudjuk, az időskorra fel lehet készülni. A felkészülésben és az időskor megélésében szerepe van az egyén genetikai adottságainak, környezeti, egészségügyi feltételeinek, karaktervonásainak és annak is, hogy milyen lehetőségei vannak a személyes egészségét szolgáló feltételekhez való hozzájutásnak.. Ezek közül néhányra nincs az egyénnek közvetlen ráhatása, mondhatjuk veleszületett vagy rajta kívül álló adottságoknak, azonban az életmód és a változásokhoz való alkalmazkodó hozzáállás, olyan tényezők, melyeket magunk is képesek vagyunk befolyásolni, alakítani

Milyen szerepe van az életmódnak, illetve miben segít az életmód?

Időskorban, az életmód tekintetében fontos hangsúlyozni, hogy megmaradjon az egyén célokra irányuló, személyre szabható, emberi közösségekre, értékekre való nyitott, kíváncsi hozzáállása. Abban az esetben, ha az egyént korábbi életéveiben is ez az attitűd jellemezte, nem nehéz megtartani e jellemvonást a hátralévő évekre sem. Fontos, hogy ne zárkózzunk be, hiszen a hosszú élet egyik kulcsa a világ felé mutatott érdeklődés és kíváncsiság.

Helyes életmóddal mit tehetünk lelki egészségünk ”karbantartása” érdekében?

Lélektani értelemben elmondható, hogy azzal a törekvéssel, mellyel saját magunkat igyekszünk szellemileg, fizikailag egészségben, épen tartani, az lelki egészségünket, szubjektív jólétünket is szolgálja. Gondoljunk csak arra, hogy egy elvégzett tornagyakorlat vagy egy kellemes séta mennyi erőt, kitartást képes adni a hátralévő nap kihívásaihoz.

Fontos említést tennünk az elszigetelődésről, elmagányosodásról, mint kritikus rizikó faktorokról. Ez miért lehet veszélyes?

A pszichológia leír olyan személyiségjegyeket, vonásokat, melyek felnőtt korra kialakulnak és azt követő évekre is stabilak maradnak. Ilyen az extraverzió és az introverzió, a pszichológiai tempó, az alkalmazkodó készség, az örömre valóképesség és a különböző beállítódások. Abban az esetben, ha idős korra ezekben a jegyekben markáns, úgymond végletes változások alakulnak ki, az semmi esetre sem az időskor természetes velejárója. Sokkal inkább hormonális, idegrendszeri anyagcsere elváltozásokból vagy életmódbeli változásokból erednek. Ez utalhat a depresszió kialakulásának veszélyére vagy egyéb krónikus betegség előjele is lehet. Tipikus tünet lehet az egyén túlzott, fokozott figyelme önmagára, amelynek hátterében magas feszültségszint áll. Mivel az egyén életében ez az érzés egyre inkább fokozottabban lehet jelen és el is uralkodhat, a társadalomtól való szeparálódást, az izoláció kockázatát vonja maga után.

Mit tehetünk az elszigetelődés elkerülése érdekében?

Ezekben az esetekben a társas kapcsolatok fontos fogódzót, támpontot jelentenek, mert képesek kizökkenteni, átlendíteni az egyént személyes aggodalmain, gátlásain. Rendkívül nagy a szerepük a támogató kortárs és sorstárs csoportoknak, ahol az egyén hasonló nehézséget, veszteséget átélt személyekkel találkozhat, ezen keresztül segítve a feldolgozást. A csoport támogató ereje abban rejlik, hogy egy közösségben sokkal inkább felerősödnek azok a tulajdonságok, amelyeket önmagunkban és másokban szeretünk, lehetővé téve azt, hogy a pozitív tulajdonságok megélése által önmagunkra és másokra is reményteljesen tudjunk tekinteni. Ezt a pszichológia fejlődési optimizmusnak nevezi. Az a remény, amit másokban képesek vagyunk meglátni, egy idő után visszaköszön ránk (Pygmalion effektus), és önbeteljesítő jóslatként hat önmagunk számára.

Hogyan kezdjek hozzá az életmódváltáshoz?

Alapvetően elmondható, hogy minden változás, legyen az akár életmódbeli vagy élethelyzetben jelentkező változás, alkalmazkodó készséget, kitartást, a cél iránti elhivatottságot igényel. Ezekre az esetekre a leginkább jellemző lélektani értelemben, hogy nehezen vagyunk képesek elengedni szokásainkat, a megszokott kényelmet, biztonságot, kiszámíthatóságot jelentő tevékenységeinket. Elindulni, bele kezdeni valami újba, talán ez lehet a legnehezebb, ekkor leginkább a cél szem előtt tartása segíthet. A változás időszakában egy támogató csoporthoz, közösséghez való tartozás is motiválhat bennünket, akinek tagjai ugyanabban az élethelyzetben vannak, és hasonló változáson mennek keresztül.

IDŐSKOR LELKI JELLEMZŐI

Mi a demencia?

Az életkor előrehaladtával az agyi idegsejtjeink száma folyamatosan csökken, a felidéző működések meglassulnak. Normál esetben is bekövetkezik a gyors képzettársítás képességének csökkenése, ezt azonban az élet során felhalmozódott tapasztalatok és bölcsesség képes ellensúlyozni. Az életkor előrehaladtával - bár nem törvényszerűen -, előfordulhat feledékenység, de ez normál esetben nem romlik.

Demenciáról (értelmi hanyatlásról, elbutulásról) akkor beszélünk, ha az intellektuális képességek betegség következtében hanyatlanak. Maga a kifejezés tehát egy tünetegyüttest takar, melynek fő összetevői az emlékezethanyatlás, az agykérgi működések zavara (beszédzavar, az érzékszervek működésének zavara, az összerendezett mozgások zavara) az ítélőképesség hanyatlása és személyiségváltozás. Ehhez gyakran szorongás, depresszió, téveszmék is társulnak, a magatartás megváltozik, az önellátó képesség többnyire romlik.

A demencia előfordulása

A demencia legjelentősebb kockázati tényezője az életkor. 65 évnél idősebb lakosság körében 15 százalékban enyhe kognitív hanyatlás - a korfüggő feledékenység és a demencia közötti állapot - figyelhető meg. Demencia ebben az életkorban 1 százalékban jelentkezik, ez az arány ötévente körülbelül a kétszeresére nő, így 90 éves korra 30-35 százalék a demensek aránya.

A demencia okai

A betegség hátterében sok esetben szélütés, trauma, agyvelőgyulladás (tehát az agyi működéseket károsító történés), vagy hosszan tartó krónikus betegség (magasvérnyomás-betegség, cukorbaj, elhízás, emelkedett vérzsírszint) áll, melynek szövődményei mentális hanyatláshoz vezetnek. Egyéb mérgező hatások, alkohol vagy gyógyszerekkel való visszaélés, de a dohányzás is demenciához vezethet. Az okok pontos meghatározása feltétlenül szükséges, hiszen a betegség kimenetele függhet attól, hogy a kiváltó ok megszüntethető-e. Így például a gyógyszer vagy alkohol elhagyása jelentősen javíthat a mentális állapoton, a kialakult demencia tehát még visszafordítható.

Az idős korban bekövetkező jóindulatú feledékenység kialakulásában az ösztrogén hormonok hiánya is szerepet játszhat, ezért a változókori hormonpótló kezelés jó hatású lehet a tünetek csökkentésében.

Előfordulhat, hogy a memóriazavar hátterében nem demencia, hanem depresszió áll. Ha a családban előfordult ilyen betegség, és az emlékezetzavarban szenvedőnél hullámzó teljesítmény, érdeklődéskor elutasító magatartás ("nem tudom" válaszok), kudarcélményre közömbösség, esetleges öngyilkossági gondolatok érzékelhetőek, akkor mindenképpen gondolni kell rá, mert a depresszió kezelésével a tünetek megszüntethetőek. A hypothyreosis (a pajzsmirigy alulműködése) is vezethet demenciához, de idős korban gondolnunk kell a látás és a hallás meggyengülése miatt kialakuló beszűkülésre is. Demenciával, járási ügyetlenséggel és vizelettartási zavarral jár a normál nyomású vízfejűség (hydrocephalus), mely agyhártyai vérzést követően, esetleg fejsérülés után jön létre, és sönt-műtéttel gyógyítható.

A betegség kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezők közül nem befolyásolható, de a legnagyobb jelentőségű az életkor. Úgyszintén jelentős, ha a családban kettő vagy több demens beteg van, ami genetikai hajlamra utal.

A REVERZIBILIS demenciák legfontosabb okai:

Drog Korszerűtlen altatók, antiparkinson-szerek, régi típusú antidepresszánsok, egyes antiepileptikumok, stb.

Emocionális betegségek Depresszió, szorongás

Metabolikus és endokrin betegségek Diabetes mellitus, hypo/hyperthyreosis, hypo/hyperparathyreosis, Addison-kór, stb.

Érzékszervi betegség Látás- és halláscsökkenés

Neurológiai betegségek Pl. normotensiv hydrocephalus

Trauma, tumor
Infekció Meningitis, syphilis

Alkoholmegvonás, alkoholos encephalopathiák

A demencia diagnózisa

A diagnózis felállításában fontos a panaszok és tünetek részletes feltérképezése, melyet a beteg mellett a hozzátartozóktól nyer az orvos.

Az ezt követő pszichiátriai vizsgálatok után, melyek a beteg kognitív funkcióit térképezik fel, részletes neurológiai vizsgálat, majd belgyógyászati kivizsgálás következik, melynek célja a kiváltó ok feltérképezése.

Alapvető szerepe van a laborvizsgálatnak, mely az esetlegesen fennálló anyagcserezavarok, toxikus állapotok, endokrin kórképek, vitaminhiány és fertőzéses eredet kizárásában segítenek.

Emellett nagyon fontosak az agyi képalkotó vizsgálatok melyek az agy szerkezetében és működésében beállt változásokat mutatják. A demenciák 90 százalékát az Alzheimer-kór, a vaszkuláris demencia vagy a kettő együttese adja. A fennmaradó 10 százalék az úgynevezett reverzibilis demenciák csoportja, melyeknél a kiváltó ok kezelésével a tünetek megszüntethetők vagy legalábbis jelentősen javíthatók.

A demencia tünetei, kórlefolyása

A memóriazavar mellett fennálló egyéb tünetek, mint például az érzékszervi úton történő ingerek komplex felismerésének zavara (agnózia), a beszéd megértésének vagy a kifejezésnek a zavara (afázia), az összerendezett mozgások zavara (apraxia) vagy az absztrakt gondolkodás (ítéletalkotás, cselekedetek következményeinek előrelátása, előretervezés) zavara miatt az érintett egyén szociális funkciói is károsodnak.

A két leggyakoribb demenciatípus - az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia - tünetei között már kezdetben különbségek mutatkoznak. Míg az előbbinél kezdeti stádiumban nehéz a meghatározás, mert nagyobbrészt hangulati eltérések jelentkeznek, gondolkodásbeli zavar csak később alakul ki, addig a vaszkuláris demenciára a hirtelen kezdet, a hullámzó lefolyás, lépcsőszerű rosszabbodás jellemző, gyakran előforduló éjszakai zavartsággal, nyugtalansággal. A hangulati és testi panaszok mellett azonban a személyiség változása nem kifejezett.

A betegség lefolyását alapvetően a kiváltó ok határozza meg. Alzheimer-kór esetén fontos a korai felismerés, de oki terápiára egyelőre nincs lehetőség, a cél a betegség rosszabbodásának lassítása specifikus terápiával. Szekunder demenciák esetén a kiváltó ok kezelésével, megszüntetésével jelentősen csökkennek a tünetek, javul az állapot, bár előfordulhat, hogy a javulás mértéke nem éri el a kiindulási szintet.

A demencia kezelése

Gyógyszeres kezelés: különböző célok szerint zaljik a megfelelő gyógyszer kiválasztása: ha elsősorban az emlékezést, tanulást (kogníciót) szeretnénk javítani, akkor az ún. nootrop szerek közül választhatunk. Ide tartoznak a gingko biloba, piracetam, vinpocetin, nicergolin, cerebrolysin hatóanyagot tartalmazó gyógyszerek. Ha kellő dózisban 3-4 hónapon át alkalmazva nincs hatás, akkor érdemes az alkalmazott szer helyett ennek a csoportnak egy másik tagját kipróbálni. Ha a progressziót (az állapot romlását) akarjuk lassítani, akkor Alzheimer-kórral együtt jelentkező egyéb demenciák esetén az E-vitamin és selegilin terápia jön számításba. Ha depresszió súlyosbítja a beteg állapotát, akkor korszerű antidepresszánsok vagy orbáncfű-kivonat adható a tünetek javítására. A depresszió mellett ezek a szerek a szorongásoldásban is szerepet játszanak. Alvászavar esetén csak a legkorszerűbb altatókkal szabad próbálkozni. Ha téveszmék, hallucinációk és ezeket kísérő agitáció, agresszió jelentkezik, akkor a beteg számára antipszichotikumokat ír fel az orvos.

Demencia esetében nagyon fontos, hogy törődjünk a beteggel

Természetesen a nem gyógyszeres terápiának is fontos szerepe van a gyógyulás elősegítésében. Ez minden esetben egyénre szabott kell legyen, és a beteg mellett az őt gondozó hozzátartozókra is ki kell terjedjen! Enyhe demenciában a kognitív terápiával a beszéd- és memóriazavar kezelhető, a magatartásterápia pedig egy jól kiválasztott tünet (inkontinencia, éjszakai elkóborlás) kezelésében lehet hangsúlyos. A hosszantartó gondozás, az állapot nem kellő javulása felemésztheti a gondozó hozzátartozót is, akinél kialakulhat testi (pl. lumbágó) vagy lelki (pl. depresszió) betegség egyaránt. Fontos, hogy aki ilyen beteget ápol, a maga egészségét is vegye kezébe, ezért a hasznos információk címszó alatt néhány szemponttal megpróbáljuk megkönnyíteni az ő helyzetüket is.

A demencia gyógyulási esélyei

A gyógyulási esélyek a kiváltó októl függően igen különbözőek lehetnek. A demenciák 90 százalékában az elsődleges cél az állapotromlás megállítása, az életminőség javítása. Vannak azonban olyan kórképek, melyeknél jelentős javulás várható (reverzibilis demenciák, 10 százalék). Előfordul, hogy a demencia kialakulásában gyógyszerhatás játszott közre, ilyenkor a gyógyszer elhagyásával az állapot javítható, megszüntethető. Depresszió mellett is gyakran kialakul mentális hanyatlás. Alkoholfogyasztás, toxikus állapotok, trauma (fejsérülés),agyvelőgyulladás során is számolnunk kell demencia kialakulásával, mely a kiváltó ok felszámolásával megszüntethető. Speciális reverzibilis forma az úgynevezett normál nyomású hydrocephalus is.

A demencia megelőzése

A befolyásolható kockázati tényezők közül a szélütés kilencszeresére fokozza a demencia kockázatát! Ez is mutatja, hogy az olyan krónikus betegségek, mint a magas vérnyomás, magas vérzsírszint és a cukorbetegség, az erek károsítása révén hozzájárulhatnak demencia kialakulásához. Az alkohol, drogok (beleértve a központi idegrendszerre ható gyógyszereket is) és a dohányzás szintén hozzájárulhatnak a szellemi hanyatláshoz. Ezért nagyon fontos az egészséges életmód kialakítása már fiatal korban, a rendszeres orvosi kontroll vizsgálatok, és a tüneteket nem okozó krónikus betegségek kezeltetése is!

A gondolkodási képességek megtartását, védelmét segítő tényező az iskolai végzettség. A nyolc általánosnál kevesebbet végzettek esetén 75 éves korra kétszer gyakoribb a demencia kialakulása, mint a magasabb végzettségűeknél, ezért nagyon fontos a szellemi aktivitás.

Hasznos tudnivalók

Ha orvoshoz megyünk, készüljünk fel a következő kérdésekre:

• Milyen emlékezetre vonatkozó panasz van?

• Milyen egyéb panasz van (fennálló fertőzés, közelmúltban lezajlott trauma, akutan kialakult betegség...)

• Milyen betegségei vannak (agyi infarktus, epilepszia, krónikus betegségek, vitaminhiány, depresszió...)

• Milyen gyógyszereket szed?

Amennyire tehetjük, szedjük össze a korábbi betegségekre vonatkozó orvosi papírokat, mert a kezelőorvosnak látnia kell az elvégzett vizsgálatokat és a pontos diagnózist. Ezzel megelőzhetjük a vizsgálatok felesleges ismétlését is.

Mit tegyen a hozzátartozó,

• ha a betegnek súlyos emlékezetzavara van: fontos az információk állandó ismétlése (melyik nap van, mit csinált...). Megszokott szóképeit kell használni, órát, naptárat célszerű jól látható helyre kitenni, a napi teendőkről részletes listát készíteni. Segíthet, ha ellátjuk a beteget feliratozott fényképekkel azokról a személyekről, akik fontosak számára, akikkel gyakran találkozik.

• ha a beteg nyugtalan: lehetőleg maradjon nyugodt, barátságos. A harmonikus környezet és valamilyen célirányos tevékenység, például egyszerű torna, levezetheti a feszültséget. A nyugtalan időszakok ritkításában segíthet háttérzene.

• ha a beteg elkóborol: személyazonosító karkötő, nyakba akasztott igazolvány segíthet az azonosításban, de a lehetőség csökkentésére mindenképpen szükséges biztonságosan zárható környezet.

• ha a beteg agresszív: A hozzátartozó a megelőzésben segíthet azzal, hogy a beteg gondozása jól átgondolt és strukturált, a beteg emberi méltóságát tiszteletben tartó. Ha a beteg mégis agresszívvé válik, orvost kell hívni. Ilyen esetben a hozzátartozó készüljön fel olyan kérdésekre, mint hogy mi előzte meg az eseményt, milyen a konkrét magatartás és milyen következményekkel járt.

Mit tegyen a beteget ápoló hozzátartozó, hogy ő maga ne essen áldozatul a hosszú és megerőltető munkának:

• Fontos, hogy ne tűzzön ki irreális célokat maga elé, és ne törekedjen mindenáron a tökéletességre, mert egyre több megoldatlan nehézséget és elvégzetlen munkát fog maga előtt görgetni, melyek felemésztik egészségét.

• Minden napot tervezzen meg előre. Az általános napi teendők mellett, ha egy krónikus beteggel is foglalkozik, akkor minden esetben időt és figyelmet kell fordítania saját egészséges életmódjának, a napi testmozgásnak és relaxációnak a kialakítására is. Ez dupla elfoglaltságot jelent, de az egészség megőrzése szempontjából nagyon fontos! Inkább vállaljon kevesebbet, de ez a szempont is érvényesüljön!

• Különösen figyeljen szenvedélybetegségeire. A fokozott stressz miatt a kávé, dohányzás, altatók és nyugtatók, alkohol vagy a táplálkozástól való függés könnyen kialakulhat.

• Már az ápolás kezdetekor próbálja ezeket a szempontokat érvényesíteni. Ha ennek ellenére alvászavar, testsúlyváltozás, különböző rosszullétek, betegségek vagy ingerlékenység, szorongás, a teljesítőképesség csökkenése jelentkezik, ne hanyagolja el magát és forduljon orvoshoz, mert az egészség a legfontosabb érték, melynek megőrzése sokkal több haszonnal kecsegtet, mint a már kialakult betegségek kezelése!

Forrás: https://www.hazipatika.com/betegsegek_a_z/demencia/363

IDŐSKORI DEMENCIA

Visszahozza az Alzheimer-kóros betegeket az életbe.

Egy, a YouTube-ra feltöltött meglepően népszerű 6 perces videó a zeneterápiára az Alzheimer-kórban (AD) és demenciában szenvedő betegek tüneteit enyhítő lehetséges módszerként hívja fel a figyelmet. A videó a YouTube történetében a legtöbb megtekintéssel bíró demenciával kapcsolatos klip, mely hatalmas nézettsége egy, a Sundance Filmfesztiválon bemutatásra került dokumentumfilm elkészítéséhez vezetett, valamint egy teljes film is tervben van a zeneterápiának az Alzheimer-kórra gyakorolt pozitív hatásáról.

A zeneterápia nem gyógyítja a betegséget, de úgymond „visszahozza a betegeket az életbe” - mondta Dan Cohen a Medscape Medical News-nak. A programot 15 államban és Kanadában is használják az időseket gondozó otthonokban, a cél pedig az, hogy minél több helyen meghonosítsák. Hirdetés A Music and Memory névre hallgató program jó példa arra, hogy egy egyszerű ötlet milyen mélyreható, pozitív hatással lehet az idősek és családtagjaik életére. Érzelmileg erőteljes és inspiráló, hogy a hosszú távú gondozást igénylő betegekben milyen rendkívüli hatás váltható ki a zene révén.

Mivel olyan betegségről van szó, melynek jelenleg nincs gyógymódja és csak kevés kezelési lehetőség áll a rendelkezésre, a Music and Memory programot nagy lelkesedéssel fogadták. A programot kitaláló Cohen tudta, hogy az otthonokban a zene az első számú szabadidős tevékenység élőzene és csoportos zene által, és arra gondolt, mi lenne, ha megnéznék, van-e pozitív változás a teljesen személyre szabott zene hatására?

„A filozófus Immanuel Kant a zenét gyorsító művészetnek hívta, és a zene hatására a videóban szereplő Henry is felpörgött, életre kelt” - mondta a videoklipben Oliver Sacks, a New York-i Columbia Egyetem Orvosi Központjának neurológus és pszichiáter professzora. "Ennek hatása nem ér véget, mikor a fejhallgatót leveszik: bizonyos értelemben Henry visszakapja önmagát, emlékszik rá, hogy ki is ő, és egy időre a zene erejének köszönhetően visszanyeri az identitását" - tette hozzá Dr. Sacks.

Szemmel látható, hogy a programra nemcsak alkalmi tevékenységként, hanem a napi gondozás részeként lenne szükség, olyan ígéretes lehetőségekkel bír az életminőség javítása szempontjából. Azt, hogy a személyre szabott zene milyen pozitív hatással van a demenciában szenvedő betegekre, nemcsak több évtizedes tapasztalat, de kutatások is alátámasztják. Ráadásul mivel ma már nagyon egyszerű egy-egy ilyen lejátszási listát elkészíteni, a lehetőségnek mindenki számára elérhetőnek kellene lennie. Ez a cikk is érdekelheti Önt! Útmutató a demens betegek viselkedésbeli változásaihoz Hegedűleckék 2012 áprilisában a Medscape Medical News beszámolt egy, az Amerikai Orvosi Diákszövetség éves gyűlésén bemutatott kisebb tanulmányról, amelyből kiderült, hogy a hegedűleckékben részesült Alzheimer-kóros betegeknek a hangulatuk és a neuropszichiátriai funkcióik is javultak. Ennek és más zeneterápiás programoknak köszönhetően Beth Kallmyer, az Alzheimer Szövetség alelnöke azt mondta, hogy a legfontosabb szempont az, hogy a betegek ténylegesen aktív résztvevői ennek.

„A gondozottak zeneterápiája egy ápoló otthonban vagy öregek otthonában közösségi tevékenység, és a betegség valamennyi szakaszában fontos, hogy sikerüljön aktívan tartani őket bármilyen tevékenység során” - mondta Kallmyer a Medscape Medical News-nak. A zenehallgatás pozitív hatással van a csökkent kognitív képességekkel rendelkező beteg agyának működésére, különösen akkor, amikor a beteg valami olyasmit hallgat, amit fiatalabb korában is hallgatott, mert ezek az emlékek erősen beágyazódtak az agyba. Kallmyer megjegyezte, hogy a személyre szabott ellátásnak nemcsak kizárólag a beteg sajátos helyzetére felírt gyógyszerekből kell állnia, hanem magába foglalhatja a személyes kedvenc tevékenységeit vagy zenéit is.

A személyközpontú gondozás valójában arról szól, hogy megkérdezzük a beteget (vagy a családot): Mi a fontos a számára? Mit szeret csinálni vagy hallgatni? A cselekvés mechanizmusa A demenciában szenvedő betegeknek problémáik vannak a figyelem és a motiváció terén. Az újdonság ezért nagyon fontos az Alzheimer-beteg számára. Ha a dolgok passzívak és a betegek sem interaktívak a környezetükben, az nem jó nekik. Az agyi frontális lebeny elülső cinguláris részének nagyon sok köze van a motivációhoz. A belső késztetés, mely szerint mindannyiunknak konkrét feladatokra van szükségünk, hiányzik ezeknél a betegeknél. A zene újdonsága azonban valami más, mint a megszokott környezet, ezért alkalmas arra, hogy felkeltse a beteg figyelmét. A zene olyan régi emléket idézhet fel, ami még képes felpörgetni a beteget, hiszen Alzheimer-kórban a régi emlékek sokkal hosszabb ideig megmaradnak.

Bár a Music and Memory arra koncentrál, hogy személyre szabott zenét biztosítson ezeknek az emlékeknek a kiváltására, az orvosok szerint bármilyen zene jó lehet, különösen a betegség későbbi szakaszaiban. Ilyenkor ugyanis a betegek számára maga a zene, a ritmus a fontos, nem annyira az, hogy ismerjék a dal szövegét - a zene más aspektusaira reagálnak. Ön mennyit tud az Alzheimer-kórról? Töltse ki tudástesztünket!

Az Alzheimeren túl Bár a zene szinte mindenkire hatással van, különösen hasznos kezelési módszer lehet neurológiai betegségben szenvedő betegek esetén, beleértve az Alzheimer-kórt, az autizmust és a Parkinson-kórt is, valamint a stroke-on átesett betegek rehabilitációjában. Ha a zene fontos egy beteg számára vagy megnyugtatja őt, a zeneterápia jobb életminőséget biztosít, függetlenül attól, hogy a beteg otthon vagy otthonban él. Finn kutatók által a British Journal of Psychiatry-ban megjelent tanulmány szerint az antidepresszáns kezelés kiegészítéseként alkalmazott zeneterápia javíthatja a depresszió tüneteit is. Ezenkívül a zenehallgatás összefüggésbe hozható a vérnyomás csökkentésével, a rákbetegek hangulatának javításával és a lélegeztető gépen lévő betegek szorongásszintjének csökkenésével is.

Kallmyer szerint a gyógyszerek mellett meg kell próbálkozni az alternatív módszerekkel is. Ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy egyes, demenciában szenvedő betegek számára a felolvasás, a művészi vagy bizonyos más tevékenységben való részvétel ugyanolyan hatásos vagy még hatékonyabb lehet, mint a zene. Ezt támasztja alá az is, hogy a Music and Memory programban részt vevők között van olyan beteg, akinek a személyre szabott lejátszási listája például régi rádióműsorok epizódjait tartalmazza. - „Ezt hallgatva újra fiatal vagyok” - mondta mosolyogva a nő.

„A legfontosabb az, hogy kérdezzük a beteget önmagáról, és használjuk azokat a dolgokat, amelyeknek az életében jelentős szerepük volt" - mondta Kallmyer

Alzheimer-kór - A kognitív képességeket támogató speciális terápiás módszerek Használjuk a technológiát! Összességében elmondható, hogy az a fontos, hogy kreatívak legyünk és a bevált sémákon túl gondolkodjunk, amikor a demenciában szenvedő betegek kezeléséről és bevonásáról van szó, valamint a páciens életének valamennyi aspektusát illetően támaszkodjunk az ismereteinkre.

Ma a technológia segítségével parányi eszközön minden olyan zenét magunknál tarthatunk, ami valami miatt fontos a számunkra. Ezért nagyon fontos, hogy felhasználjuk ezt a lehetőséget arra is, hogy segítsük visszanyerni az identitásukat azoknak, akik a betegségük miatt elvesztették azt.

A zene visszahozza őket a saját emlékeikbe, a saját életükbe. Sokan úgy vélik, hogy az alzheimeres és előrehaladott demenciás betegek nem képesek az élvezetek megélésére, ezért életük hátralévő részében semmit sem csinálnak, tétlenségre vannak ítélve. Pedig a zene akár otthon, akár egy ápolóotthonban káros mellékhatások nélkül használható a tünetek enyhítésére!

ZENETERÁPIA

Forrás: https://www.webbeteg.hu/cikkek/demencia/23354/zeneterapia-es-alzheimer

IDŐSKORI PSZICHIÁTRIA

Időskorban, a korábbi életszakaszokhoz hasonlóan a testi-lelki-szociális jóllét, tehát az egészség megtartása, fenntartása az ideális cél. Nem fogadható el tehát az a gyakori álláspont, hogy az idősödés feltétlenül testi és/vagy pszichiátriai betegségekkel jár együtt. Kétségtelen azonban, hogy az egészséges idősödés is különböző testi-lelki változásokkal jár együtt, és hogy az életkor növekedésével megnő a különböző betegségek előfordulásának kockázata is.

Az idősödés sajátos változásai miatt speciális pszichiátriai megközelítést igényel. A testi és agyi változások miatt a neurológia és geriátria, az általános pszichiátriai/pszichológiai vonatkozások miatt pedig a felnőtt pszichiátria határterületeihez tartozik. Ezen szélesebb körű megközelítések miatt viszonylag kevés szakember foglalkozik kifejezetten időskorúak pszichiátriai ellátásával. Vannak pedig olyan országok, ahol az időskori pszichiátria - a gyermek- és serdülőpszichiátria mintájára - önálló orvosi szakterületet képvisel, így külön szakvizsgát is igényel.

Az időskor meghatározásában általában a 65 feletti életkort szokták alapul venni, noha természetesen ez sem egy szigorú határ, inkább a biológiai kort tartjuk fontosnak, mint a naptárit. Időskorban a leggyakrabban memóriazavar, depressziós, szorongásos jellegű panaszok, demencia, alvászavar, pszichoszomatikus tünetek okozhatnak problémát. Elsősorban demenciához csatlakozóan előfordul, hogy téveszme, hallucináció vagy egyéb megmagyarázhatatlan jellegű viselkedésbeli tünet jelentkezik. Gyakori tapasztalat, hogy nem is az érintett egyén, hanem a család veszi észre a panaszokat. Semmiképpen sem fogadható el, hogy pszichiátriai tünetet, betegséget, "természetesnek, az életkor velejárójának" tartsunk, minden esetben érdemes segítségért fordulni. Noha a tünet hátterében meghúzódó alapbetegség sokszor nem gyógyítható, tünettanilag gyakran jelentős javulás, gyógyulás érhető el, ami az idős ember és családja számára is lényeges életminőségbeli javulást hozhat.

Az időskori pszichiátriai diagnosztikában és a terápia beállításában fontos a neuropszichiátriai szemlélet, a kezelésben pedig helye van a gyógyszeres kezelés mellett a pszicho-szociális terápiás beavatkozásoknak is.

Forrás: http://www.neuropszichiatria.hu/id337skori-pszichiaacutetria.html